2022.05.23.

A túlélésért küzdenek a vidéki klubok a kötelező védettségi igazolvány bevezetése óta

A koncertek átlagos nézőszáma a járvány előtti szint felére-harmadára esett vissza. Pályázati támogatások nélkül a többség lehúzhatná a rolót, de így is van, akinek be kellett zárnia.

Nagyjából egy hónapja részletes cikkben mutattuk be, milyen hatással volt a járvány negyedik hulláma a zeneiparra.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/zeneipar-helyzete-koncertek-negyedik-hullam-live-nation-kovacs-akos-dadan/

Röviden összefoglalva, ezúttal hivatalos korlátozás sem kellett ahhoz, hogy tömegével maradjanak el koncertek.

Ennek fő oka, hogy a kötelező védettségi igazolvány, illetve a növekvő esetszámok okozta általános félelem miatt annyira megcsappant az érdeklődés, hogy lehetetlen lett volna akár csak nullára kihozni őket, nemhogy nyereségesre.

Budapesten és az egyetemi városokon kívül gyakorlatilag minden klubnak meg kellett kongatnia a vészharangot, olyan kevesen váltanak jegyet a programjaikra. Ennek hátteréről beszélgettünk szakmabeliekkel.

„Ősszel egy olyan zenekarral nyitottunk, amire a járvány előtt közvetlenül még 183-an váltottak jegyet, most pedig 52-en voltak” – mondja Kovács Zoltán, a mezőkövesdi Boomerang Biliárdszalon vezetője.

Ez pedig Kovács szerint egyértelműen a kötelező védettségi igazolvány számlájára írható. Úgy tapasztalja, hogy a 30-50 közötti rockerközönségnek legalább a fele nincsen beoltva. Ráadásul, ha egy nagyobb társaság egyik része mégiscsak rendelkezik kártyával, viszont a többiek nem, akkor rendszerint mindannyian kihagyják az adott koncertet.

Ganxsta Zolee és a kartel – Boomerang Biliárdszalon.

„Ennél is megdöbbentőbb volt szembesülni azzal, hogy egy közeli barátom, aki háromszor is be van oltva, még így sem mert eljönni az egyik koncertünkre tavaly év végén, annyira félt a megugrott fertőzésszámoktól” – teszi hozzá.

Az NKA Hangfoglaló Program pályázati pénzei nélkül a Boomerang biztosan nem tudott volna élő zenés programokat tartani, de így sincsenek eleresztve. Több zenekar vissza is mondta a lekötött koncertjét, mert nem lett volna gazdaságos eljönni nekik a becsült gázsit figyelembe véve.

A hely szerencséje, hogy a havi néhány (általában 2-3, legfeljebb 4-5) koncert mellett a nevéből adódóan biliárdszalonként is üzemel, ami plusz bevételi forrást jelent. Az első három hullám idején azonban ennek sem örülhettek.

„Nyolc hónapig zárva voltunk, ráadásul a járulékokat ezalatt is fizetni kellett, így összességében több milliós mínusz keletkezett, a megtakarításaim jó részét feléltem” – idézi fel Kovács. A forgalom tavaly június végétől már jó volt, csak a koncertek látogatottsága esett vissza. Utóbbi viszont gyakran kihatott az előbbire is.

Vegyünk mondjuk 40-50 embert, aki jegyet vált egy koncertre, ez tart 9-től 11-ig. Egyébként 6-kor nyitnék, de így a koncert végéig más nem jöhet be. Gyakran előfordul, hogy akkor már ott toporognak még egyszer ennyien, hogy jönnének szórakozni, viszont vagy nincs kártyájuk, vagy nem érdekli őket az adott fellépő.

Kovács Zoltán ezzel együtt sem szeretne felhagyni a koncertek szervezésével, de nem túl bizakodó a tavaszi szezonnal kapcsolatban: legfeljebb 50-60 százalékos kihasználtságra számít. Igyekszik kisebb költségvetésű (például unplugged) produkciókat hívni, miközben reméli, hogy őszre már helyreáll a régi rend.

„Ez most ilyen, túl kell élni. Szerencsére a zenészek között is sokan bevállalják elhivatottságból, hogy kevesebb pénzért is eljönnek szórakoztatni az embereket, mert tudják, hogy jelenleg egyszerűen nincs ennél több.”

A vidéki klubok 70 százaléka bezárt volna pályázati pénzek nélkül

„Nálunk átlagosan feleannyian vannak a koncerteken, mint a járvány előtt. Talán az alternatív zenekaroknál, mint például a Kiscsillag vagy az Esti Kornél, valamivel jobb az arány, de ott is erősen érezhető a visszaesés” – tudtuk meg a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezőjétől, Horváth Imrétől.

Végállomás Klub – Szombathely

A 300 fős befogadóképesség határához idén ősszel az Elefánt került legközelebb: rajtuk nagyjából 250-en voltak, de mivel ők szombathelyi származásúak, a lényegében hazai pálya miatt ez nem annyira meglepő. Volt ugyanakkor olyan koncert is, amire mindössze 12 ember váltott jegyet.

Pályázati támogatást a zenekari gázsikra kapnak, a rezsire és a bérleti díjra viszont csak egyszeri alkalommal volt ilyen lehetőség, azóta magukra vannak utalva. A vendéglátás bevételéből kellene kigazdálkodniuk, de ilyen alacsony nézőszámok mellett ez óriási kihívás.

Horváth szerint bizonytalan a helyzet, nem tudná megtippelni, átvészelik-e a mostani válságot. A közeljövőben terveznek tárgyalni a főbérlővel a költségek csökkentéséről, ez mindenképp nagy segítség lenne.

„Vannak bőven beírt dátumok tavaszra, csináljuk addig, amíg tudjuk. Szeretnénk túlélni, mindent megteszünk érte, de most inkább 50-50 százalék esélyt látok rá, hogy sikerül” – fogalmaz.

Hangár Music Garden – Sopron

Az osztrák határ mentén fekvő másik nagyváros, Sopron klubjaiban is tapasztalják a nehézségeket: a tavaly őszi szezonban legalább 50-60 százalékkal csökkent a látogatottság a járvány előtti szinthez képest.

„Korábban 10 buliból 4 nagyon jó volt, 4 közepes, és 2 olyan, ami nem hozta az előzetes várakozásokat. Ez változott meg úgy, hogy 2 hozza nagyjából 80 százalékon a korábbi szintet, 4 tud mondjuk 50 százalékot, a maradék 4 pedig legfeljebb 20-30 százalékot”

– mondja Kovács ‘QQ’ Attila, a Hangár Music Garden és a Búgócsiga Akusztik Garden üzemeltetője. A fellépők szerinte majdnem minden vidéki helyszínen ezzel találkoztak, ezért teljesen érthető módon elkezdték lemondani a koncertjeiket, mivel még abban sem lehettek biztosak, hogy nullára ki tudják hozni a turnét.

Arra is volt példa, hogy Sopron közbeeső állomás lett volna egy Münchenbe tartó zenekarnak, de mivel a németek hetekkel korábban visszaléptek, így elindulni sem volt értelme nekik.

Mások ugyan az utolsó pillanatig kivártak, de az elővételes jegyek csekély fogyását nézve végül muszáj volt úgy dönteniük, hogy nem éri meg. Az is többször előfordult, hogy a zenekarból covidos lett valaki – mint például Péterfy Boriék vagy a Leander esetében –, emiatt kellett lemondani a bulit. Ezeket az esetek többségében tavaszra ütemezték át.

Voltak azért kivételek is: nagyon jól sikerült például a 30Y, a Carson Coma, vagy a Road koncertje, a fentebb említett 10-ből 2-es arányt sikerült hozni, de ez nagyon karcsú ahhoz képest, mi volt előtte.

Kovács Attila szerint is egyértelműen a kötelező védettségi igazolvány okozta a visszaesést, novemberben ráadásul az esetszámok is emelkedni kezdtek, ezzel párhuzamosan nőtt a félelem. A kettő együtt tovább rontotta a helyzetet.

„Szerencsére majdnem mindenki kapott pályázati pénzt, aki jelentkezett. Nem sokat, de a minimális túlélésre ez is elég volt, enélkül a vidéki klubok 70 százaléka szinte biztosan bezárt volna” – mondja Kovács. Hozzátette: nekik is minden követ meg kellett mozgatniuk, családi kölcsönökre támaszkodtak, hogy ne menjen veszendőbe, amiért évtizedek óta dolgoztak.

Most abban bíznak, hogy az omikron variáns talán végre elhozza majd a régóta várt nyájimmunitást. Ha így lesz, a tavaszi szezont meg tudják csinálni 70 százalék körüli kihasználtsággal, nyárra-őszre pedig a korábban megszokott forgalom is helyreállhat.

„Arra nincs értelme építeni, hogy a mostaninál számottevően többen beoltatják magukat, de a járvány gyengülésével talán eljön majd az a pont, amikor a kötelező védettségi igazolványnak is búcsút mondhatunk” – összegez.

„A vendégköröm 80 százaléka nem vette fel az oltást, így semmi értelme újranyitni”

Mézes Zsolt 2018-ban szállt be üzlettársként a békéscsabai Narancs Club üzemeltetésébe. A hely már korábban is üzemelt, de leginkább sima diszkóként, onnantól viszont az élő zene lett a fő csapásirány.

Hazai előadók mellett rengeteg külföldi fellépőt is meghívtak, főként rock-metál-punk-blues műfajokból. Olyan amatőr zenekarokról van szó, akik gyakorlatilag önköltségen járják Európát, a céljuk annyi, hogy a lehető legtöbb helyen felléphessenek. Ha nullára ki tudják hozni a turnét, már elégedettek, ezért örömmel ejtették útba Békéscsabát is.

A 2019-es év nagyon erősre sikerült, a külföldiek mellett olyan ismertebb hazai nevek is játszottak a klubban, mint az Ektomorf, az Auróra, a Hétköznapi Csalódások, vagy a Müller Péter Sziámi Andfriends. Havi egy telt házas bulival már nyereséges volt a hónap, ezt pedig bőven tudták hozni – még úgy is, hogy csak hétvégente, ősztől tavaszig tartottak nyitva.

2020 elejére pont egyenesbe jöttek: majdnem kifizették a hátralékot, amit korábbról görgettek maguk előtt, le volt szervezve az egész tavaszi program. Tele voltak tervekkel és pozitív várakozásokkal, amikor beütött az első járványhullám.

„Akkora volt a bizonytalanság, annyira nem lehetett tudni, mivel jár ez a vírus, hogy mindent lemondtunk és még a kötelező tiltás előtt bezártunk” – idézi fel Zsolt.

A helyet a városi vagyonkezelőtől bérelték, de hiába kérték őket, hogy a lezárás idejére engedjék el a bérleti díjat, erre nem voltak hajlandók. Bevétel nélkül pedig nem tudták kigazdálkodni, ezért még abban az évben annyi tartozást halmoztak fel, hogy az önkormányzat egyoldalúan felmondta a szerződést és visszavette a klubot.

Zsolt elmondása szerint nem is szóltak nekik róla, egyszerűen csak levágták a lakatot és a sajátjukat tették a helyére. Így fejeződött be méltatlanul, alig 2 év után a Narancs Klub sikersztorija.

„Szeretnék újranyitni, de amíg kötelezően védettségi kártyát kell kérnem, semmi értelme. A vendégkörömet ismerve 80 százalék nem vette fel az oltást, így bármennyire is próbálkoznék, biztosan nem lenne nyereséges” – magyarázza.

Így maradt Békéscsaba élő zenés szórakozóhely nélkül, pedig igény volna rá: „A mai napig keresnek zenekarok és a törzsközönség is, hogy mikor folytatjuk, de csak feleslegesen kockáztatnék. Nem szeretnék milliókat fektetni a klubba úgy, hogy pontosan tudom, gyakorlatilag elégetném ezt a pénzt.”

forrás szmo.hu