2021.12.08.

57 évvel ezelőtt vetítették először a hipnotikus zenéjű Deltát

5+7 érdekességet szedtünk össze a legendás ismeretterjesztő műsorról, ami 1964. január 31-én, péntek este 18:00-kor került először adásba a Magyar Televízióban.

1. A Delta főcímzenéje generációk örök kedvence lett. A Kádár-korszakban persze még nemigen tudta senki, hogy a Delta intrója alatt a világ egyik legelső, tisztán elektronikus úton előállított zenéje hallható. A hipnotikus erejű szám címe Song of the Second Moon, azaz A második hold dala, ami az 1957-es megszületésekor még a Song from the Second Moon, vagyis a Dal a második holdról címet viselte. A szám két holland mérnök, a zenei úttörőknek számító Tom Dissevelt és Kid Baltan (akinek a valódi neve Dick Raaijmakers) műve, akik mindketten a Philips hollandiai kutatási laborjában dolgoztak, és a patinás cég adta ki a hanglemezüket is. A duó a The Electrosonics nevet használta, ami nagyjából annyit tesz: Az elektroszonikusok. A formáció különlegességét ugyanis az adta, hogy már jóval a szintetizátorok megjelenése előtt elektronikus „space” (vagyis űr) zenét csináltak, és minden hangeffektust saját gyártású, analóg elektronikai eszközökkel állítottak elő.

2. Csehszlovákiai lemezvásárlás során került a magyarokhoz az ikonikus főcímzene. Tom Dissevelt és Dick Raaijmakers „űrzenéjére” Belohorszky Károly, a Magyar Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es hanglemezen, amelyet még egy korábbi csehszlovákiai útja során szerzett be. Azt ugyan ő maga sem tudta pontosan, hogy mi is ez a lemez, kik az előadók, és mekkora a zenetörténeti jelentőségük, de végül ezt javasolta a Delta szerkesztőjének, amikor a Magyar Televíziótól megkérték, hogy keressen valami főcímzenét a képeikhez.

3. A Delta zenéjénél csak az intró képsorai égtek bele jobban egy teljes nemzedék agyába. Már eleve a The Electrosonics éteri zenéje is egy furcsán újszerű és nyomasztó élmény sokaknak – gyakran még manapság is. A zenéhez társított képsorokkal viszont alighanem legalább annyi rettegő gyereket lehetett kiüldözni anno a nagyszobából, mint ahányan csapot-papot eldobtak, amikor a tévében elkezdődött a Delta. Ma már szinte másodpercre pontosan meg lehet mondani, hogy a delejező hatású intróban melyik képsor mit ábrázol, és azt honnan csenték a Magyar Televízió szerkesztői.

  • Az első repülőgép egy brit bombázó, a deltaszárnyú Avro Vulcan VX777-es prototípusa, ami az 1957-es farnborough-i n nemzetközi légiparádén volt látható.
  • A második repülő egy alacsonyan elhúzó MiG–19-es, a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, ami az 1955-ös tusinói légiparádén volt látható.
  • A havas hegység a Himalája, a képsor az 1953-as The Conquest of Everest című dokumentumfilmből való.
  • A szánhúzó emberek a Scott of the Antarctic című,  1948-ban készült brit filmben szerepeltek. A visszanéző szánhúzó Bowers hadnagy (Reginald Beckwith alakította), aki épp a híres 1911-es brit Antarktisz-expedíció során kiált hátra Robert Falcon Scott kapitánynak (a filmben John Mills alakította), hogy „Aye, aye, sir!”, ami a tengerész zsargonban azt jelenti, „Értettem, uram!”. No persze én gyerekként egészen biztos voltam benne a szájmozgása alapján, hogy azt kiáltja hátra: „Anyád!”
  • A hómezőn száguldó lánctalpas járgány egy 1955-ös gyártmányú Tucker 743 Sno-Cat. A felvétel Sir Vivian Fuchs 1955 és 1958 között véghezvitt, nevezetes nemzetközösségi transzantarktiszi expedícióján készült, és 1959-ben vetítették le az Antarctic Crossing című dokumentumfilmben. Gyerekként egyébként azt hittem, hogy a sítalpas fickó azért vág olyan keserves arcot, mert a vontatmányuk annyira nehéz, hogy csak ezzel a lánctalpassal tudják továbbvinni a hóban.
  • A háborgó vulkán a Vezúv 1944-es kitörése.
  • Az ezután következő űrfelvételt egy, a Hold felszínét pásztázó űrszonda készítette. A jobb felső sarokban megjelenő, furcsa fényjátékról gyerekként azt hittem, hogy a frölonok azok, vagyis Az Idő Urai rajzfilm gonosz rovarjai, amelyek megskalpolták szegény Piele-t a Perdide bolygón. A szakértők szerint azonban a villódzás nem más, mint a kozmikus háttérsugárzás által keltett „zaj”, ami így jelent meg a régi, kezdetleges űrszenzorok által közvetített képen.
  • A lyukas lángosnak kinéző, űrbéli képződmény a Rozetta-köd az Egyszarvú csillagképben. Lewis A. Swift fedezte fel 1871-ben. Az egyik leglátványosabb űrbéli objektum, amelyben olyan forró gázok keringenek, hogy fényt bocsátanak ki magukból.
  • A szem formájú űrbéli képződmény a Csiga-köd, más néven Hélix-köd, ami a Vízöntő csillagképben található. Karl Ludwig Harding fedezte fel 1824-ben.

4. No de kik rakták össze ezt a máig emlékezetes intrót? A Delta legelső szerkesztője Szuhai-Havas Ervin volt, leginkább hozzá és Konrád József rendező nevéhez szokás kötni a műsor karakteres arculatát meghatározó főcímet. Kollányi Ágoston mikrobiológus, aki 1975-től volt a Delta rendezője a Filmkultúrának adott interjújában viszont arról mesélt, hogy az 1964. január 31-én levetített első adás még biztosan nem a jól ismert intróval kezdődött, az csak később készült el valamikor 1964 vagy 1965 folyamán, amikor Konrád József volt a műsor rendezője. Azt, hogy pontosan milyen is volt a Delta legelső adása és annak intrója, sajnos már tényleg csak az akkori tévések tudhatják, mert ahogy azt az Index is megírta az 50. éves évfordulón, a Magyar Televízió akkoriban még külön szalagon tárolta a hangsávokat, ám ezek azóta eltűntek, és számos műsoruk régi epizódjait egyáltalán nem is archiválták. Szuhay-Havas Ervinnek volt egyébként korábban egy másik ismeretterjesztő műsora is, a Nagy pillanatok – nagy felfedezések, a Delta-főcím snittjeinek egy részét ebből vágták ki.

Dr. Juhász Árpád geológus az MTV Delta című műsorában, 1979-ben (forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság)

5. Eredetileg nem is Delta lett volna a Delta címe. A Magyar Televízió vezetősége kezdetben  Tudományos figyelő címmel szeretett volna új ismeretterjesztő műsort indítani. Szuhay-Havas Ervin azonban keresztülverte rajtuk saját címötletét, a Deltát. Ez onnan jött, a Delta volt az MTV negyedik ismeretterjesztő műsora, és a görög ábécében a negyedik betű a delta. Nem véletlen, hogy a főcímben is látható egy deltaszárnyú Avro bombázó, és maga háromszög alakú delta betű, a Δ is sokszor felvillan. Érdekesség, hogy a Rádió- és Televízióújság, amely a Magyar Rádió és Televízió hivatalos hetilapja volt, a Delta 1964. január 31-i indulásakor még feltüntette a Tudományos figyelő alcímet az új műsornál (amely „az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével”). Ez végül az idő előre haladtával kikopott onnan.

6. Kovács P. József és Poór Klára voltak a Delta legelső műsorvezetői. De csak a legelső, 1964. január 31-i adásban szerepeltek így együtt. Poór Klára a Táncdalfesztivál műsorvezetője lett, később pedig szerkesztő-riporterként dolgozott különböző ipar-kereskedelmi műsorokban és helyszíni közvetítésekben, majd 1970-től A Hét egyik szerkesztő-riportere lett. Kovács P. Józsefet pedig leginkább a Híradó hírolvasójaként ismeri az ország.

Kovács P. József, az ismert tévébemondó 1979-ben (fotó: Fortepan / Szalay Zoltán)

7. 1964 és 1965 között Lénárd Judit volt a Delta műsorvezetője. Ekkoriban a bejátszásoknak még nem volt saját hangjuk és narrátoruk sem, helyette maga Lénárd Judit kommentálta a képernyőn látható tudományos érdekességeket. Ő 1967-ben a Kapcsoljuk című irodalmi sorozat műsorvezetője lett, 1970-ben azonban, 42 évesen öngyilkosságot követett el.

8. Kudlik Júlia 1965-től 1996-ig vezette a Deltát. Majd egy rövid ideig még 2001-ben is. Kudlik 1963-ban az érettségije után mindenesként kezdett el dolgozni a Magyar Televízió ifjúsági osztályán, volt ügyelő, később rendezőasszisztens is. 1964-től már bemondó a Magyar Rádióban és a Magyar Televízió képernyőjén (később már munka mellett, az ELTE BTK esti tagozatán szerzett magyartanári diplomát 1971-ben). Kudlik műsorvezetősége idején, 1975-ben lett színes a Delta, és ekkorra már teljesen kiforrott a koncepció is: mindig a legfrissebb tudományos eredményekről és az új technikai vívmányokról kell szórakoztató és érthető formában tájékoztatni a nézőket. A Delta így azon kevés hírforrások egyike lett a Kádár-korszakban, amely megmutathatta a nézőknek a nyugati világ tudományos eredményeit is. A 2005-ös Kollányi-interjúban arról is szó esik, hogy a készítők teljesen szabad kezet kaptak abban, hogy mennyi műsoridőt szentelhetnek a szovjet tudományos életnek, és emellett mennyit az amerikainak vagy a nyugat-európainak. Pusztán csak azért nem láthatott több nyugati érdekességet a néző, mert a Szovjetuniótól a Magyar Televízió fillérekért tudott jól felhasználható filmtekercseket vásárolni űrkutatás és természet témában, míg nyugatról piaci áron kellett ezeket beszerezni. Egyszer csapott csak le a cenzúra, amikor ki kellett vágni Nagy Imre nevét az új gazdasági mechanizmusról szóló összeállításból.

Kudlik Júlia műsorvezető 1970-ben, az MTV Delta című műsorának stúdiójában (forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság)

9. 1989-ben új intrót kapott a Delta. De csak a képanyag változott, a Song of the Second Moon megmaradt. Újdonságként bekerült az 1976-ban szolgálatba állt, szuperszonikus francia-brit utasszállító, a Concorde, de láthattunk többek között hőlégballon-versenyt, felgyorsítva kinyíló virágot, valamint egy kolibrit, egy rakétaindítást és egy furcsa, számítógéppel modellezett fraktált is (utóbbira amúgy gyerekként azt hittem, hogy az az ember érrendszere, valamiféle forradalmi filmes trükkel ábrázolva).

10. Egy ideig nyomtatott Delta magazin is készült a tévéműsor mellé. 1967-től 1994-ig Várhelyi Tamás volt a műsor arculatának és tematikájának legmeghatározóbb alakja – olyannyira, hogy ő írta meg előre Kudlik Júlia szövegeit is (egyszer meg is jegyezte, valószínűleg még a tisztítótűzben is ezt fogja csinálni). Egykori kollégái szigorú, de hatékony és eredményes vezetőként emlékeznek vissza rá, aki ugyan csak forgatókönyvíróként szerepelt a stáblistán, valójában ő volt a műsor rendezője is. Várhelyi volt emellett a főszerkesztője a Delta című tudományos folyóiratnak is, ami a tévéműsorhoz hasonló arculattal (pl. azonos logó) jelent meg.

11. Állítólag Kudlik Júlia egyszer betért egy vendéglőbe, ahol a cigányzenekar eljátszotta neki a Delta zenéjét cimbalmon és hegedűn. Hogy ez a városi legenda tényleg igaz-e, nem tudni. Az viszont egészen biztos, hogy Berki László cigányprímás és a zenekara a Hungarotonnál 1990-ben megjelent A variációk nagymestere című albumon Delta Quick címmel valóban feldolgozta az ikonikus intrót.

12. A Deltát a fénykorában 5 millióan nézték, a ’90-es évek közepére azonban elfáradt. Pedig a Comment.com blog retószakértője szerint 1979-es adatok szerint nem ritkán elérte a 60-65 százalékos nézettséget, ami nem kevesebb, mint 4-5 millió képernyők elé szögezett, tudományra éhes magyar nézőt jelentett. Szintén a Comment blog említi, hogy az akkori tévénézők legjobban az orvostudományi híreken akadtak ki, mert ezekben nem egyszer műtéteket és különböző belső szerveket mutattak. A rendszerváltás után viszont egyre több ismeretterjesztő tévécsatorna bukkant fel a kábeltelevíziók kínálatában (National Geographic, Discovery, Spektrum és társai), amelyekkel az MTV saját gyártású tudományos műsora egyszerűen nem tudott versenyezni, így 1996-ban megszűnt. Pár év kihagyás után Delta 2000 néven 2001-től 2012-ig volt szombat délelőttönként újra képernyőn (ekkor már dr. Fiar Sándor geológus volt a műsorvezető), a korábbi sikereit azonban soha többé nem tudta megismételni.

forrás: port.hu