2021.12.08.

Szijártó Zsolt a stoppos, akit mindenki felvesz!

Szijártó Zsolt interjú

Szijártó Zsoltról elsősorban azt lehet tudni, hogy a Kárpátiában gitározik, de a korábbi zenekarai, valamint a személyes rockzenei pályája és az egyéb projektjei is nagyon érdekesek. Kifaggattuk!

CR: Elég csak az ismertebb zenekarok neveit felsorolni, Without Face, Akela, After Rain, Omen, Kárpátia, turné Tim „Ripper” Owens-el… hogy indult az egész?

Szijártó Zsolt

SZZS: A teljes igazság az, hogy nem a rockkal, vagy a metallal kezdődött, hanem a new wave-vel (nevet). Lehettem 5-6 éves, édesanyám zenetanárként vitt ki egy csoportot vonattal Drezdába, az úton kaptam kölcsön egy walkmant – nyolcvanas évek – A-HA – Take on me – ezek a mai napig maradandó jó popzenék. Nem is adtam vissza a ketyerét, cserélgettem az elemeket, járt a kazi körbe-körbe. A rockzene később úgy jött, hogy édesapám dobolt – Mystic 69 zenekarban, ilyen ellenálló zenét toltak, minden koncert után elvitte őket a rendőrség (nevet). Ő mutatta meg nekem a Zeppelint, a Purple-t, a Creedence-t. Először én is dobolni kezdtem, „kettőnégy”, meg nagyon ment a kétlábgépes géppuska! Aztán az élet úgy hozta, hogy az első zenekaromban már foglalt volt a dobszék, meg a szomszédok már úgyis kiátkoztak az állandó hangoskodás miatt, így jött a gitár. Persze benne volt az is, hogy a gitárt bevittem a hátamon a suliba, egész jól lehetett vele csajozni… Ibanez Destroyer, X alakú gitárkópia a lengyel piacról! A környékbeli zenészgyerekekből megalakítottuk a Mágus elnevezésű zenekarunkat, egész sok fellépésünk volt, ami egy 10-12 éves gyereknek nagy élmény. A rockhoz-metalhoz húzásomban nagy szerepe volt annak, hogy édesapám nagyon jó barátságot ápolt a Pokolgép zenekarral. Tarca Laci, Kukovecz Gabi (Pokolgép dobos és gitáros) rendszeres vendégeink voltak Túrkevén, családostól. Sokszor hetekig voltak nálunk, Gabival volt, hogy napi három-négy órákat gitároztunk a strandon, a fa árnyékában. Közben mentem velük koncertekre, én voltam a fegyverhordozó, 13-14 évesen…

Szijártó Zsolt

CR: Aztán jöttek sorban a zenekarok Without Face, Akela, After Rain…

SZZS: A Without Face-be tulajdonképpen pont egy szerencsétlenebb időszakban kerültem be. Külföldi turné után voltak, összeveszésben. Nekem feladta a leckét a Túrkeve-Veszprém távolság. Sajnos nem is tartott sokáig. Az Akela volt az első olyan zenekar, ahol már volt turné, már volt gázsi is, Petőfi Csarnok, fesztiválok, és van a zenekar mögött rendes kiadói háttér. Az Akelával bekerültem a körforgásba. Majd jött az Omen, ami tulajdonképpen ugyanúgy működött, mint az Akela, csak profibb volt a háttérmunka. Például tudtuk, hol alszunk, az Akelával szinte soha, ott komoly őrület volt (nevet). Nagy megtiszteltetés volt, olyan gitárosok után bekerülni egy zenekarba, mint Szekeres Tamás, Sárközi Lajos, vagy Daczi Zsolt. Majd jött párhuzamosan egy saját zenekarom is, az After Rain. Pár évet éltünk és egy CD-nk is megjelent! A Kárpátia manapság meg már teljesen úgy működik, mint egy olajozott gépezet. Szerencsére itt már tényleg csak a gitározással kell, hogy foglalkozzak, míg korábban mindent csináltunk. Ha kellett plakátot ragasztottunk, vagy épp koncerteket szerveztünk.

CR: …és akkor jött egy felkérés, így gitározhattál Tim „Ripper” Owens (egykori Judas Priest énekes) kelet- európai turnéján…

SZZS: Elöljáróban csak annyit szeretnék ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy ugyanazon a piacon az első metal kalózkazetták között vettem meg a Judas Priest – Turbo anyagát… szóval hatalmas dolog volt, hogy pont a Judas Priest későbbi énekese hív, hogy játsszak a kísérőzenekarában. Bártfai Laci szervezte a turnét, a zenekarban kizárólag magyar zenészek játszottak. Olyan igazi nightlineres busszal mentünk, volt jó pár állomás. Érdekessége még ennek a turnénak, hogy Ripper ekkor énekese volt Yngwie J. Malmsteen-nak is és kérte, hogy játsszunk abból a repertoárból is egy dalt, az I’ am the Viking-et. Jung Norbival kő/papír/ollóval döntöttük el, hogy kié legyen a szóló. Enyém lett, de még meg kellett felelni egy komoly kihívásnak is. Malmsteen hallani akarta, hogy hogy játszom el a dalt, mert nem akarta engedni, hogy jöttment trógerek csak úgy játszogassák a dalát… Ripper felvette videóra, elküldte neki, Malmsteen pedig áldását adta a dologra! Nagyon szép emlék az a turné, a srácokkal azóta is tartjuk a kapcsolatot. A kalózkazettákra visszatérve, ott szereztem be az első Metallica és Iron Maiden anyagokat is, lehet, egyszer ez is bejön! (nevet)

Szijártó Zsolt + Tim “Ripper” Owens

CR: A Budapesti Operettszínház bejelentette, hogy a 2020-as évadban műsorra tűzi azt a rockmusicalt, amelyen Zsolt szerzőtársaival évekig dolgozott. A Mohács 1526 című darabot Horváth Szilárd, Szijártó Zsolt és Schiszler Zsolt alkotta meg, a színházban pedig Vincze Balázs rendezi és koreografálja, a főszerepeket Széles Flóra, Sándor Péter, Peller Anna, Serbán Attila, Janza Kata és Kerényi Miklós Máté éneklik. Hogy áll ez a projekt?

SZZS: Moháccsal kapcsolatban csak annyit tudok egyelőre mondani, hogy a kezdetekben lelkesedésből és a jó barátságból született mű, egy nagyon váratlan irányba fordította a szerzőtársaimmal való viszonyt… Nyilván tudjuk, hogy szerelemben és üzletben nincs barátság, de soha nem gondoltam, hogy ennyire… Ismerjük a mondást veszett már több is Mohácsnál!

CR: Stoppos a galaxisban címmel aztán a Hammernél megjelent a szólóanyagod is.

SZZS: Az utóbbi pár évtizedben felhalmozódott ötletekből és újakból gyúrtam össze. Instrumentális lemezt szerettem volna kiadni, ahol inkább a hangulatoké, a dallamoké, a daloké a főszerep, nem pedig az, hogy megmutassam, hogy mennyire tudok gitározni. Végül komoly közreműködői csapat jött össze a lemezre, senkit sem szeretnék kihagyni, de kb. 40 zenészbarátom tette hozzá a játékát az albumomhoz. Nagyon hálás vagyok nekik ezért!

CR: Metal Mesék sorozatot indítottál a Youtube csatornádon, erről mondanál valamit?

SZZS: Igen, kifejezetten a zenei sztorizgatáson van a hangsúly, egész szép számú megtekintésszámmal megy ez a videoblog! A hazai rock és metal zene legsötétebb bugyraiból, és ingoványos mocsaraiból kiszűrődő legendás történetekről rántom le a leplet!

CR: A CityRocks által szervezett kecskeméti flashmobon is ott voltál

SZZS: Pontosan, igaz nem zenészként még, csak, mint közönség. Láttam a korábbi munkákat. Meg akartam nézni, mert nagyra tartom azokat az eseményeket, ahol az élőzenére, a rockra és a metalra helyezik a hangsúlyt. Haverommal ugrottunk le Pestről, baromira tetszett. Kézzel fogható az összetartozás, a zene kohéziója, a legendás zenészbarátságok is így kezdődnek. Fontosnak tartom, hogy különböző tudásszintű hangszeresek tudnak így több százan együtt zenélni, mert voltak köztük profik, meg persze olyanok is, akik éppen már tudták interpretálni a műsort. A következőn már biztosan én is ott leszek, természetesen gitárral! Dunaújvárosban és Kolozsváron is!

CR: 2020-ban leállt a zeneipar a Covid miatt, mik történtek veled ez idő alatt? 2021-re már vannak tervek?

SZZS: 2020-ban Megjelent a Kárpátia 1920 lemeze, szintén a Kárpátiával csináltunk egy Kalapács feldolgozást, vendég voltam a Dying Wish új lemezén és az új Omen klipes dalban is, amiben sok ex-tag szerepel. Valamint a Mobil Mánia Zefi 40 Bajnok 40 új lemezére is játszottam fel egy dalt Sípos Petivel. Elkezdtem írni az új szólólemezemen, ahol most énekes dalok lesznek! Lehet, én fogok énekelni rajta (nevet)! Elkezdtem együtt dolgozni Pusztai Zolival (ex-Auróra, Moby Dick, Hungarica) az egyik kedvenc szövegírómmal, alakulnak a dalok.  Májustól a Kárpátiával is szeretnék visszatérni a koncertezésre, valamint ott is születőben vannak az új dalok! Az Egedy – Szijártó cselló /gitár duót is tervezzük 2021-ben pár jó koncertre beröffenteni és amint mondtam megyek veletek zúzni a CityRocks megmozduláson!