2021.12.08.

The Smashing Pumpkins – CYR

Backing the eighties?

Az igazi true fanok, valamint az összes Smashing Pumpkins munkásságát ismerő és értő zenerajongó egy kérdésben maximálisan egyetért, hogy a zenekar album csimborasszója nem más, mint az 1995-ben megjelent Mellon Collie And The Infinite Sadness című duplalemez. A zenekritikusok mindent ehhez mérnek. Tény, hogy azt a lemezt nehéz űberelni, viszont Billy Corgan-ék tettek jó néhány komoly kísérletet arra, hogy ne járjanak úgy, mint a Beatles a fehér lemezzel.

Smashing Pumpkins Twitter

1995 óta a sokadik sorlemez a CYR. Ha górcső alá vesszük az azóta készített sorlemezeket, tulajdonképpen nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy mind más irányba indult el és mind külön-külön magas zenei értéket képvisel. A 2000-res Machina/The Machines Of God a rockot, a metalt, sőt picit az indusztriált is kísértve reagál az ezredforduló poszt rockjára. Az Oceania a balladisztikus Billy Corgant helyezi előtérbe. A Monuments to an Elegy-nél indult útjára egy olyan vonal a kritikusok részéről, hogy önismétlő a zenekar, pedig egy kiváló – minden fegyvertényt felvonultató – lemezt hoztak össze, csodálatos dalokkal.

2018-ban aztán kijött a Shiny and oh so bright, ami visszatérés a Mellon Collie-s időszakhoz, nagyon tiszta megszólalással, mesteri hangmérnöki, produceri munkával. A lemez telis-tele van briliáns egyéni hangszeres játékkal, Jimmy Chamberlain például nem félt használni a sokak által cikinek tartott nyolcvanas évjáratú fillgyűjteményt.

A CYR megjelenése előtt mindenki arra gondolt, hogy a Smashing Pumpkins ezen az úton fog tovább haladni, de nem, Billy Corgan megint 19-re húzott lapot!

A CYR hallgatása közben olyan érzése van az embernek, hogy főhősünk nem Amerikában, hanem Európában szocializálódott a nyolcvanas években… Előtérbe kerültek a szintidallamok, a gitárok a háttérben, a dobok gépiesen szólnak. Ha kivenném az éneksávokat, esküszöm, arra gondolnék, hogy ez egy New Order lemez… sőt továbbmegyek a Minerva hallatán, már korai Depeche Mode-ot is véltem felfedezni!

Valahol mégis sötét ez az anyag, elég csak a számcímeket elolvasni: Ramona, Anno Satana, Purple Blood, Save your tears, viszont hamisítatlan Smashing Pumpkins!

Például: