2021.12.08.

Másfél millió hanghordozó Magyarországon…

Rockenbauer Pál csodálatos – Másfélmillió lépés Magyarországon – televíziós sorozatára emlékeztető címünk nem véletlen, hiszen interjúalanyunk zenekarai jóvoltából csak a rendszerváltásig ugyanennyi hanghordozó talált gazdára hazánkban.

Németh Alajos/Bikini

Németh Alajos-ról, vagy, ahogy mindenki hívja Lojzi-ról sokat tudunk (Interbrass, Mini, Dinamit, Bikini, Artisjus és Fonogram díjak, Magyar Érdemrend lovagkeresztje, számtalan együttműködés, hangmérnöki és produceri sikerek, arany és platina lemezek…), most olyan dolgokat próbálunk kideríteni, amelyek eddig még nem voltak róla ismertek.

CR: A kreativitás, a művészvéna, a zene Nálad családi örökség?

NA: Igen abszolút, polgári művészcsaládban nőttem fel Apám szobrászművész, Anyám tanárnő volt, de szépen zongorázott, a testvéreim is ezen az úton indultak el. Gyerekként először hegedülni tanultam.

CR: Hogy jött be az életedbe a könnyűzene, a jazz, a rock?

NA: Ahogyan sok más kortársam is, én is rádiót tekergetve találtam rá. Mivel a Szabad Európát állandóan zavarták, így a Luxemburg Rádiót hallgatva jött szembe egyszer csak a Creedence Clearwater Revival, odatette a pontot, tudtam, hogy ezt kell csinálnom. Természetesen mindenki gitározott, így én is gitározni akartam. Jöttek a hatások: Deep Purple, Led Zeppelin, Black Sabbath. Majd jöttek az iskolazenekarok, a bátyám zenekarában már volt gitáros, így nekem basszusgitároznom kellett. Bolgár hegedűalakú félakusztikus basszusgitár, villogó Meazzi erősítő… Szóval először a rockzene, a hardrock jött, a jazzel csak később a jazzkonzi elvégzése közben kezdtem el foglalkozni. A korai Syrius volt rám nagyon nagy hatással, az egykori tagokkal mai napig kiváló barátságot ápolok. 19 éves voltam, amikor Berki Tomi hívott az Interbrassba, ahol a jazz olyan kiválóságaival játszhattam együtt, mint Másik János, vagy Dés László, sőt az Interbrassnak köszönhetően meghatározó élmény volt Szabó Gáborral egy színpadon állnom. Érdekes egybeesés, hogy ugyanazon a napon hívtak egyszerre a Minibe és a Syriusba is, Török Ádám félórával megelőzte Baronits Zsoltot, így jött a Mini. Csodálatos évek voltak, rengeteg koncert, a lemez a „Vissza a városba”. A kezdeti zenei hatások, a korszellem, a rockzene belőlem is kihozta, hogy keményedjek zeneileg, mást akartam csinálni…

Németh Alajos/Bikini

CR: … és jött a Dinamit. A Te olvasatodban hogy hangzik ez az államilag támogatott zenekar stigmája, ami szinte végigkísérte a Dinamit első korszakát?

NA: Akkor az elejéről, a bátyámban mindig sok volt a zenekarvezetői hajlam, így az is az ő ötlete volt, hogy hárman (Németh Gábor, Szűcs Antal Gábor, Papp Gyula) lépjenek ki a Frenreisz Karcsi mellől a Skorpióból és együtt folytassák tovább Dinamit néven, szólt nekem, hogy van-e kedvem csatlakozni hozzájuk? Persze, hogy volt, elég komoly felállásnak néztünk elébe. Vikidál Gyulának nem lehetett lemeze a P.Mobil akkori korszakában, így csatlakozott hozzánk. Gyulát egyébként több helyre is hívták… Mai szemmel teljesen érthető Lóránt (Schuszter Lóránt zkv. P.Mobil) reakciója, viszont a zenekart a sajtóhadjárat, a folyamatos stigmázás, Gyula árulózása mellett más is sújtotta. Hiába volt zeneileg rendben, naprakész, nem volt meg az irány, nem volt szellemi atyja a zenekarnak, hiányzott az a bizonyos méregfog. A szövegek tekintetében elégedetlen voltam, a Dinamit ebből a szempontból kicsit összecsapott volt. Bár születtek országos slágerek, tartalmilag mégis hiányzott belőle valami. Hiányzott az üzenet…

CR: Ami aztán a Bikinivel, az első két lemezzel az élen, sikerült… olyannyira, hogy Jello Biafra (Dead Kennedys) személyes kedvenceivé váltatok!

NA: Igen, sőt ki is adott minket Amerikában, felkerültünk egy válogatáslemezre. Jazz konzervatóriumot végzett zenészekként kicsit túlképzettek voltunk, remekül játszottuk a gyors punk témákat, a bátyám a Gyerekmese c. dalban már akkor világszínvonalon dobolt. A lemez (Hova lett…) bekerült a Minden idők 25 legjobb magyar lemeze listára, rögtön az első helyre. Az első két lemezre, a Nagy Ferós időszakra nagyon büszke vagyok, mint ahogy az azt követő többi Bikinis stációra is.

Bikini

CR: Kik azok az előadók, zenekarok, akiket magánemberként, zenefogyasztóként kedvelsz?

NA: Az elsők, amik eszembe jutnak, a Pink Floyd és a The Police, de nem lehet elvonatkoztatni, mert, nyilván hatással voltak rám szerzőként is. Ha meghallgatod, a Dinamittól a „Tépd el az időt” című számot, azt például a Pink Floyd ihlette. A „Dark side of the moon” és az „Animals” nagyon nagy kedvenceim. A Police-nál Sting karizmája, jelenléte, kisugárzása lenyűgöző.

CR: Innen következik, Roger Waters-nél például meghatározó a politikai szerepvállalás, Nálad mi a helyzet, mit gondolsz erről?

NA: Nagyon jó példa, tudjuk, hogy Waters apját a második világháborúban veszítette el, magától értetődik, hogy balra húz. Viszont e nélkül nem lett volna a Wall. Nálam más a helyzet, az én apámat az orosz, a Don-kanyartól kergette Salzburgig, én ezt hallgattam testközelből, szinte nap, mint nap. Rám ez volt hatással, nyilvánvaló. Apám sokat mesélt Erdélyről is…

CR: Temesvár, mint tudjuk meghatározó élmény, szinte mérföldkő a Bikini történetében

NA: Még a régi rendszerben, Ceausescu idejében is sokat jártunk kint különböző formációkkal. Volt olyan, amikor körbevették az autómat, sőt ráfeküdtek és azt mondták, hogy ne menjetek el magyarok! Még most is beleborzongok, ha visszagondolok azokra az időkre. A Petőfi Csarnokban játszottunk a romániai forradalom végjátékakor, amikor eldöntöttük, hogy mindenképpen kell játszanunk Temesváron, így az akkori menedzserünk nekilátott, hogy leszervezze a koncerteket, amelyek februárban le is zajlottak. Még abszolút forradalmi hangulat volt. Angol vendégeket vittünk magunkkal, akik megjegyezték, hogy mekkora R’N’Roll ez az egész, gyorsan mondtam nekik, nem babáim ez színtiszta történelem. A közönség sírva énekelte velünk a dalokat, valami egészen elképesztően különleges hangulatú koncerteket adtunk, rögzítve is lett. Márkus Józsefnek hála érte, Chrudinák Alajosnak pedig, hogy a Panoráma c. műsorában lejátszotta.

Németh Alajos/Bikini

CR: A Bikini második korszakát követően aztán jöttek a stúdiós, a produceri munkák, legendás produkciók születtek Nálad.

NA: A magánéletem akkor úgy alakult, hogy felelős egyszemélyes családapaként nem tudtam összeegyeztetni az életem a napi rockandroll-al. Jött a stúdiós időszak ahol amellett, hogy tényleg kiváló albumokat készítettünk, én is rengeteget tanultam a fiatal kollégáktól.

CR: Szerencsére a zenekarod hosszú ideje újra aktív. Tavaly Kecskeméten a CityRocks 500 fős flashmob zenekara is játszott Bikinit, sajnáltuk, hogy az eső miatt pont nem tudtátok köszönteni a résztvevőket, de most már elárulhatjuk, hogy ott voltatok

NA: Igen, aznap még mennünk kellett egy másik helyszínre, el kellett induljunk, mert koncertünk volt este. Nem győzöm megköszönni nektek ezt a dolgot, fantasztikus érzés volt, világszínvonalú projekt, a videókon is, ahogy lejön, mindenki happy, nagyon jó ennyi zenészt látni egyszerre egy helyen, fantasztikus, hogy jössz, bedugod a jack dugót és hadd szóljon!

CR: Amíg élőben nem tudjátok elcsípni a zenekart addig itt egy M2 Petőfi TV-s akusztikus koncert: